⚖️ Mérleg

A parlamenti mentelmi jog szept. 28-i felfüggesztése után a Budai Központi Kerületi Bíróság szept. 30-án 30 napra letartóztatta Seszták Miklóst (volt fejlesztési miniszter, 12 milliárd forintos hivatali vesztegetés gyanúja) – Magyar Péter szerint 1990 óta ez az első eset, hogy egy volt minisztert letartóztatnak. Okt. 1-jén a Kecskeméti Járásbíróság Hankó Balázs (volt kulturális és innovációs miniszter) és volt államtitkára, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását is elrendelte (a Nemzeti Kulturális Alap 17+ milliárd forintos pénzosztása körüli hűtlen kezelés gyanúja miatt). Mindkét döntés ellen fellebbezést nyújtottak be, nem véglegesek. Szept. 29-én egy napvilágra került ügyészségi feljegyzés szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök személyesen adhatott utasítást a 27 milliárd forintos aranykonvoj-vagyon tavaszi lefoglalására – ez volt az első alkalom, hogy őt név szerint megnevezik egy folyamatban lévő büntetőügyben.

Több mint 5 év szünet után okt. 1-jén (csütörtök) újraült a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, kibővített jogkörökkel. Magyar Péter miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester egyeztetésén a kormány és a főváros fontos stratégiai kérdésekben állapodott meg.

Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság javasolja a még befagyasztva tartott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítását – ez az első hivatalos, EU-oldali lépés a korábbi, egyoldalú magyar kormányzati nyilatkozatok után. A javaslat elfogadása esetén a KEKVA-fenntartású egyetemek is visszatérhetnek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba.

Az AV3 (atmoszferikus vákuum-desztillációs) egység visszatérésével a százhalombattai MOL-finomító ismét teljes kapacitáson üzemelhet, ami javítja a hazai üzemanyag-kínálat biztonságát a korábbi leállás után.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályait (sérti a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogot), és 2026. dec. 31-i hatállyal megsemmisítette a kapcsolódó előírásokat. A döntés kikényszerített (nem kormányzati kezdeményezés), de az önkormányzatoknak kedvező; Karácsony Gergely üdvözölte.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette a 2022-ben az MKIF-fel kötött, 35 éves, kb. 23 000 milliárd Ft-os autópálya-koncessziós szerződés felülvizsgálatát és leállítását. A szerződést "a magyar történelem legsúlyosabb korrupciós ügyének" nevezik; a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, az ügy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető.

Letartóztatták Jellinek Dánielt (Tiborcz István egyik üzlettársa, a 7. leggazdagabb magyar) és Szivek Norbert volt MNV-elnököt egy 5+ éve húzódó, 10+ milliárd Ft-os Volánbusz-korrupciós ügyben – ez az elszámoltatási folyamat eddigi legkonkrétabb, jogi következményekkel járó eredménye.

Az Országgyűlés elfogadta az államszocialista titkosszolgálati múlt feltárását célzó végrehajtási törvényt (az első adatkör titkosítását 2026. okt. 22-én oldják fel), és ugyanazon az ülésen megválasztotta mind az 5 új alkotmánybírót (köztük Ligeti Miklóst, a Transparency International korábbi jogi igazgatóját).

Az EU Tanácsa (Ecofin) elfogadta Magyarország felülvizsgált Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRF), ami kb. 10 milliárd euró (6,5 Mrd vissza nem térítendő + 3,5 Mrd hitel) kifizetését teszi lehetővé. A tágabb becslés szerint összesen akár 17 milliárd euró korábban visszatartott uniós forrás válhat elérhetővé. A kifizetés feltétele, hogy a kormány aug. 31-ig teljesítse a vállalt mérföldköveket; a tényleges pénzmozgás 2026 utolsó negyedévében indulhat.

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, miután az ország 2026 májusában kérelmezte a felvételét. Ez az EU szerint az uniós források felszabadításának egyik korábban elvárt feltétele volt.

Magyar Péter miniszterelnök és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke brüsszeli megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a Magyarország ellen 2018 óta folyó, alapértékek megsértése miatt indított 7-es cikkely szerinti eljárás lezárása október-november tájékára várható. A végleges döntés még nem született meg.

A forint a tavaszi 380-as euró-szintről tartósan erősödött, aug.26-án (szerda) átmenetileg 360 Ft alá is került az euró jegyzése – ilyen erős forintot júl. vége óta nem láttunk. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa aug.25-én a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,5%-ra csökkentette az irányadó kamatot, amit a kedvező inflációs adatok (lásd külön kártya) is alátámasztottak. A BUX tőzsdeindex aug.25-én újabb történelmi csúcsra emelkedett; a GKI fogyasztói bizalmi indexe májusban az elmúlt 30 év legnagyobb mértékben emelkedett.

A KSH gyorsjelentése szerint 2026 júliusában a fogyasztói árak éves szinten csak 1,2%-kal emelkedtek (a júniusi 1,7%-ról lassulva) – ilyen alacsony inflációt utoljára 2016 novemberében mértek Magyarországon, és az elemzői várakozásokat (1,5%) is alulmúlta. Havi alapon 0,1%-kal csökkentek az árak. Az élelmiszerek ára egy év alatt 1,1%-kal, a vendéglátás nélkül számítva 4,4%-kal csökkent. A háztartási energia ára is mérséklődött (gáz -1,5%, áram -0,2%). Az alacsony infláció további jegybanki kamatcsökkentés esélyét növeli.

Az MNB előzetes pénzügyi számlái szerint 2026 második negyedévének végére közel 126 ezer milliárd forintra nőtt a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona (egy év alatt kb. 11 800 milliárd forinttal bővült), a nettó (adósságokkal csökkentett) vagyon pedig elérte a 105,9 ezer milliárd forintot – mindkettő történelmi csúcs. A likvid megtakarítások (készpénz, betétek, kötvények, befektetési jegyek, részvények) 12%-kal, éves szinten bővültek. Ugyanakkor a vagyon eloszlása erősen egyenlőtlen: a lakossági pénzügyi vagyon mintegy kétharmada a felső 10%-nál koncentrálódik, így az átlagérték nem tükrözi a tipikus háztartás helyzetét.

A KSH szerint Magyarország GDP-je 2026 második negyedévében a nyers adatok szerint 1,7%-kal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; az előző negyedévhez képest 0,4%-os volt a bővülés. A növekedéshez továbbra is elsősorban az ipar teljesítménye járult hozzá pozitívan, míg a mezőgazdaság (az aszály miatt) fékezte azt. Ugyanezen a napon közzétett adatok szerint júniusban jelentős, 1305 millió eurós többletben zárt a magyar külkereskedelmi termékforgalom, vagyis az exportált termékek értéke ennyivel haladta meg az importét.

A 444.hu birtokába került, korábban nem nyilvános kormányhatározatok, előterjesztések és hatástanulmányok szerint Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár jóval nagyobb, vezetői szerepet töltött be a Nigerbe, majd Csádba tervezett magyar katonai és humanitárius missziók előkészítésében, mint amit az előző kormány hivatalosan kommunikált. A dokumentumok szerint a 2023-as csádi orvosmisszió hivatalos vezetőjeként "dr. Orbán Gáspár" szerepelt, jóváhagyása nélkül egyes beszerzések és módosítások nem indulhattak. Korábban Gulyás Gergely, akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, Orbán Gáspárnak "semmilyen" szerepe nem volt. A dokumentumok nyilvánosságra kerülése a kormányváltás utáni fokozott átláthatóság egyik példája.

Az aranykonvoj-ügy ukrán pénzszállítóit képviselő ügyvédi iroda feljelentést tett hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás minősített esete miatt, azután hogy Magyar Péter éjjel kommentekben üzent a Legfőbb Ügyészségnek. Ezzel egy időben Magyar Péter jelezte, átírná a mentelmi jogi szabályokat is – a legfőbb ügyészi poszt körüli politikai konfliktus tovább mélyült.

Az Országgyűlés szept. 22-én nem függesztette fel Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János (Fidesz) mentelmi jogát a magánvádas ügyekben. A Mentelmi Bizottságban nem született konszenzus: a kormánypárti képviselők a felfüggesztésre, az ellenzékiek a fenntartásra szavaztak, így a bizottság a mentelmi jogok fenntartását javasolta. Korábban hasonló magánvádas ügyben egy DK-s és egy fideszes képviselő mentelmi jogát is fenntartotta a parlament.

Az Országgyűlés szept. 28-i rendkívüli ülésén titkos szavazáson (0 igen, 138 nem, 1 tartózkodás) nem választotta meg Szathmáry Zoltánt, Baka András köztársasági elnök jelöltjét legfőbb ügyésznek – a testvére érintett az aranykonvoj-ügyben. A poszt júliustól üres, az államfő ígérete szerint hamarosan új jelöltet állít, de a pártokkal nem kíván előzetesen egyeztetni. Ugyanezen az ülésen felfüggesztették Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogát is; Magyar Péter esetében lopás gyanúja miatt (egy 2024-es, budapesti szórakozóhelyen történt incidens ügyében), ő maga kérte a felfüggesztést és a mentelmi jog intézményének teljes eltörlését kezdeményezte.

A Medián friss felmérése szerint a biztos szavazók körében 4 százalékponttal csökkent a TISZA Párt támogatottsága a nyár közepe óta, a Fideszé pedig ugyanennyivel nőtt – a kormánypárt így is 64–27 arányban vezet a biztos szavazók körében.

A TISZA-frakció egyhangúlag elutasította Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyészi jelöltjét, Szathmáry Zoltánt (testvére gyanúsított az aranykonvoj-ügyben). Baka András a délutáni nyilatkozatában megerősítette, hogy ragaszkodik a jelöléshez – politikai elemzők ezt az államfő és a kormánytöbbség közti első nyílt "szuverenitási teszt"-nek nevezik. A legfőbb ügyészi poszt utódlása így továbbra sem oldódott meg.

Tételes, bolti adatok szerint a máj. 9-i bázishoz képest a fehér kenyér ára kb. 56%-kal, a marhahús ára kb. 25%-kal drágult – jóval meghaladva az általános élelmiszer-inflációt, amely a KSH aug. adatai szerint összességében inkább csökkenő tendenciát mutat (pl. csirkemellfilé, sertéskaraj, tej, alma, paradicsom olcsóbb lett ugyanezen időszak alatt).

A szept. 1-jén benyújtott, felülvizsgált 2026-os költségvetésben a hiánycél 3,7%-ról 7,5%-ra emelkedett – ez az Európai Unió 27 tagállama közül a legmagasabb. Elemzők szerint ez alapjaiban veszélyezteti a 2030/31-es euróbevezetési célt is; a Fitch Ratings negatív kilátással látta el az országot.

A KSH gyorsjelentése szerint a kormány első teljes negyedévében (2026. ápr–jún.) nem a hazatérés, hanem éppen a kivándorlás erősödött – 124 ezer külföldön dolgozó, magyarországi háztartáshoz köthető munkavállaló, ez az idősorban rekordnak számító, kb. 19 ezer fős éves növekedés. Ez a kampányígérettel (200 ezer magyar hazacsábítása) ellentétes irányú tendencia.

A Duna történelmi mélypontra süllyedt vízállása miatt a Paksi Atomerőmű augusztus elején fokozatosan szinte teljesen leállt: aug. 4-re a négy blokk nyolc turbinájából már csak egyetlen, 230–240 megawattos egység működött (a normál kb. 2000 megawatt helyett), aug.2-től pedig csak a 2. blokk két turbinája termelt. Augusztus 5-én hajnalban Magyar Péter szerint "pár milliméteren" múlt a teljes leállás. A kormány aug.12-én rendkívüli, tartós beavatkozásról döntött: aug.13-tól ideiglenes fenékküszöböt (a Dunában szándékosan elsüllyesztett bárkákkal és kővel épített vízszintemelő terelőművet) építettek Paks és Dunaszentbenedek között. A beavatkozás a tervezettnél gyorsabban haladt: aug.26-án (szerda) este mind a 4 reaktor és mind a 8 turbina ismét teljes, kb. 2000 megawattos kapacitással termelt, a Mavir pedig hivatalosan is visszavonta az áramellátási krízishelyzeti besorolást. A hetekig tartó visszaterhelés és a kiváltó, drágább áramforrások miatt a válságnak több tízmilliárd forintos pénzügyi vesztesége volt; egy hasonló okból leállt romániai atomerőmű (Cernavodă) a magyar helyzet rendeződésekor még mindig állt.

A védett üzemanyagár kivezetése (jún.27.) óta a piaci ár mindkét termékben a korábbi hatósági védett ár fölé emelkedett, azóta hullámzik: augusztus végén ismét jelentősen drágult mind a benzin, mind a gázolaj kiskereskedelmi ára. Erre reagálva Magyar Péter miniszterelnök szept.5-én (szombat) Facebook-bejegyzésben bejelentette, hogy a kormány "hathatós és célzott segítséget" dolgoz ki az autósoknak – ez meglepetés volt, mivel egy héttel korábban Kármán András pénzügyminiszter a parlamentben még azt mondta, ennél többet a kormány jelenleg nem tud tenni. Magyar Péter szerint a megoldás a tavaszi hatósági árplafonnal (védett ár) ellentétben nem okozna készlethiányt és nem kerülne havonta több tízmilliárd forintjába a költségvetésnek. A részletek egyelőre nem ismertek; a gázolaj ára nemzetközi okok (orosz dízelexport-tilalom, közelgő fűtési szezon) miatt is tartósan magas. (Ugyanez a téglák és a Pénztárcaindex kalkulátorban is nyomon követhető.)

A tavaszi 355 Ft/euró körüli szintekről a forint a nyár második felében ismét gyengülni kezdett, augusztus elején 362–370 Ft/euró sávban mozgott. Elemzők szerint ebben szerepet játszott az ország energiaellátásával kapcsolatos bizonytalanság (a paksi vízhiány-krízis) is.

Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban kb. 1,5%-kal, 2027-ben kb. 2,6%-kal nőhet – ez elegendő a korábbi stagnálás megtöréséhez, de elmarad a választási kampányban többször említett, kb. 3%-os növekedési céltól.

Magyar Péter korábban "széles körű társadalmi egyeztetést" ígért az új köztársasági elnök személyének kiválasztásához. Ehhez képest a folyamat zárt ajtók mögötti egyeztetéssé vált: előbb Polgár Judit sakknagymestert kérte fel (aki végül visszalépett), majd három jelölt (Fülöp Botond, Romsics Ignác, Baka András) közül a TISZA-frakció szombaton, néhány nappal a keddi parlamenti szavazás előtt, titkos szavazással döntött dr. Baka András (a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke) mellett. A folyamatot – a széles körű egyeztetés hiánya miatt – a TISZA saját támogatói köréből (civil értelmiségiek nyílt levele) és az ellenzéki oldalról is bírálták; Magyar Péter maga is elismerte, hogy a Polgár Judit-epizód kommunikációs hibáit ő okozta. A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt sem a jelölésben, sem a keddi szavazáson, mivel az új elnököt Sulyok Tamás korábbi eltávolítása miatt illegitimnek tartják.

A Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált tervét, amelyet legkésőbb aug.31-ig nyújt be az Országgyűlésnek. Az eredetileg (2025 nyarán, még az előző Országgyűlés által) elfogadott 3,7%-os GDP-arányos hiánycél helyett a kormány 7,5%-os hiánnyal számol – ez jóval meghaladja a maastrichti, 3%-os kritériumot is. A tárca szerint a kormányváltás és az intézkedések nélkül a hiány elérte volna a GDP 8,3%-át; ehhez képest az uniós forrásokról kötött megállapodás, a kekva-átalakítás és a csökkenő állampapírpiaci hozamok együttesen 0,8 százalékponttal mérsékelték a mutatót. Az államadósság-ráta átmenetileg 77,5%-ra emelkedhet, csökkenés 2027-től várható. A kormány emellett bejelentette, hogy takarékosabb állami működéssel (szerződések felülvizsgálata, pl. az M6-os autópálya koncesszió) idén összesen kb. 700 milliárd forintot spórolna, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság (pl. a paksi vízhiány) kezelésére; a kabinet szerint május és július között már közel 1000 milliárd forintos költségvetési többlet keletkezett.

Az Alma Terméktanács előrejelzése szerint a 2026-os almatermés mindössze kb. 135 ezer tonna körül alakulhat Magyarországon – ez akár 20%-kal is elmaradna a 2025-ös, addig a statisztikai nyilvántartás kezdete óta legalacsonyabb (170 ezer tonnás) terméstől, vagyis legalább fél évszázada nem volt ilyen gyenge a szüret. A FruitVeB szerint a meggytermés is a korábbi évek 60-70 ezer tonnájáról 30-35 ezer tonnára esett vissza. A HungaroMet elemzése szerint a talaj nedvességtartalma az ország nagy részén rendkívül alacsony, egyes helyeken a növények által hasznosítható vízmennyiség 15%-át sem éri el – ilyen kiterjedt talajkiszáradást még a 2022-es rekordévben sem mértek. A gyenge termés várhatóan tavaszra jelentős áremelkedést hozhat a gyümölcspiacon.

A több hónapja tartó, szélsőséges csapadékhiány miatt a Tisza-tó Kisköre-felsőn mért vízszintje elérte a 610 centiméteres üzemeltetési minimumot, vagyis gyakorlatilag elfogyott a tározó hasznosítható vízkészlete – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) aug.28-án (péntek). Az év első nyolc hónapjában a Tisza vízgyűjtőjén a lefolyás csak az átlagos évek kb. negyedét tette ki. A vízügy a tiszalöki duzzasztómű felvizének fokozatos csökkentésével próbálja pótolni az alsóbb szakaszok vízhiányát, de a számítások szerint Szolnoknál mínusz 334 cm körüli vízállás, összesen akár 30 cm-es további apadás várható. Emiatt a hétvégén szükségessé válhat a szolnoki felszíni vízkivételi műnél korábban telepített mobil szivattyúk üzembe helyezése a város és térsége ivóvízellátásának biztosítására; ez már a Paks körüli aszályos nyár utáni második jelentős vízgazdálkodási vészhelyzet volt augusztusban.